Új ház, új szokások!
Mielőtt belekezd az olvasásba fontos megjegyeznünk, hogy amit leírunk az a mi véleményünk, lehet ezzel vitatkozni, vagy elfogadni nekünk mindegy. Mindezt mi 15 év szakmai tapasztalatból írjuk le, amit a fűtésre használható megújuló energiák területén szereztünk. Jelenleg is foglalkozunk a gázkazánokon kívül, hőszivattyús, napelemes, és pelletes rendszerek forgalmazásával, és telepítésével, de minden épület más, és más, és a benne élő emberek élet ritmusa is. Na ehhez kell jól megválasztani a megfelelő fűtési rendszert, és ebben próbálunk mi segíteni!
Ha új házat épít akkor a hőleadóké a főszerep, mert egy jól szigetelt házban alacsony előremenő vízhőfokkal lehet fűteni gazdaságosan. Mindenképpen vizes rendszerben gondolkozzon, mert a levegő fűtés nem jó komfortérzetet biztosít (túl nagy lesz a hiszterézis azaz hőingadozás). Ami szóba jöhet az a padló, fal, vagy túlméretezett radiátoros fűtés amely maximum 50°C-os melegvizzel üzemeltethető.
Ebben az esetben jó választás a:
Kondenzációs gázkazán, mert a kondenzációs gázkazánok csak az 50°C-os azaz alacsony előremenő vízhőfokkal üzemeltethetőek gazdaságosan. Ha a hőleadók ennél magasabb vízhőfokot kívánnak abban az esetben a kondenzációs gázkazán hatásfokot veszít, és gazdaságtalanná válik az üzemeltetése. A kondenzációs gázkazán ezért nem alkalmas régi típusú épületekbe, ahol régebbi hőleadók, és vastag falszerkezetek vannak. Itt azért még fontos megjegyezni, hogy a gáz ára jelenleg lent van, de nem lesz ez mindig így, és nem 2-3 évre tervezzük a fűtési rendszerünket! Sőt ha elzárják akkor nem lesz fűtés, és ez nem riogatás hanem realitás, mivel az elmúlt 10 év alatt kétszer is elzárták. Szóval jelenleg jó party, de hosszútávon megfontolandó!
Hőszivattyús rendszer, de abból is csak a levegő-vizes (aero-termikus) típusok, mert ezeknek a bekerülési költsége, még a földön jár. A hőszivattyús rendszerek is alacsony előremenő vízhőfokkal működtethetők gazdaságosan. Sőt itt törekedni kell arra, hogy a 40ºC-os vízhőmérsékletet ne haladjuk meg, mert azon felül hasonlóan a kondenzációs kazánhoz elkezd romlani a hatásfok. Továbbá azt kell még figyelembe venni, hogy ne legyen villamos rásegítő patron a kültéri egységben, mert egyes típusoknál már 0ºC-os külső hőmérséklet esetén bekapcsol, és drasztikusan rontja a hatásfokot. A hőszivattyú malmára hajtja még a vizet a napelemmel való kiegészíthetősége is. Viszont jelenleg ez a hátránya is sajnos! Ezt úgy értjük, hogy a marketing gépezet ezt a vonalat lovagolja meg, és ez a fő fegyver az eladásnál is. De ha utána számolunk, akkor már nem olyan kecsegtető mint amilyenek látszik. Van egy mondás miszerint” egyszer mindennek eljön az ideje”, hát ennek még nem jött el! 8 éve még mi is tartottunk hőszivattyús előadásokat, népszerűsítve ezzel a jövő technológiáit. De ha utána számolunk, hogy egy korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszer szakszerűen beszerelve, telepítve minimum 2.5-3 millió forintba kerül, és ha hozzá vesszük a napelemek bekerülési költségét amit számolhatunk minimum 600.000 Ft/kW áron, akkor egy átlagos 130-150 m²-es háznál az „ingyen” fűtésünk kiépítése minimum 5-6 millió forintunkba fog kerülni. Ehhez még hozzá jönnek a járulékos költségek is mint a fal, vagy mennyezet fűtés kiépítésének többlet költsége, egy hagyományos hőleadó kiépítéshez viszonyítva. De számoljunk csak a 6.000.0000 Ft bekerülési költséggel. Egy normál méretű új ház éves fűtési költsége nem haladja meg a 200.000 Ft/év költséget. Ha osztunk-szorzunk egyszerűen kiszámolható, hogy a megtérülése az ingyen fűtésünknek 30 év! Nem számoltunk inflációkat, energia árnövekedéseket, mert ezt senki nem tudja előre. Ezek a nyers számok 30 ÉV! Vajon meddig fog működni az a hőszivattyús készülék, vagy napelem amire ennyi pénzt elköltöttünk? Mert 30 évig nem fog menni az biztos! Plusz a napelemek fejlődése megállíthatatlan, azaz 10-15 év múlva nagy valószínűséggel a mai ár töredékén tudunk majd venni 3-4 x hatékonyabb rendszereket! Ezeket mindenképpen tartsuk szem előtt a beruházásánál. A jövő biztos ez, de és 15-20 év múlva mindenki hasonló megoldásokkal fog fűteni, de még nincs itt az ideje, mert nem térül meg! Az épületben a fűtést viszont érdemes már most úgy kiépíteni, hogy tudja fogadni a ezeket a megoldásokat, ha eljött az ideje.
Hőszivattyúból egyébként ezt a típust ajánljuk ha ez mellett dönt: Kattinson ide
Pellet kazán, de csak ha nem ultra takarékos passzív ház közeli az épület! Magyarországon sajnos nincs az automatizált szilárd tüzelésnek azaz a pellet, és biomassza kazánoknak kultúrája. Olaszországban például a paradicsom szósz gyártása során hulladéknak számító paradicsom héjat is pelletálják, és takarmány plusz tüzelési célra hasznosítják, de Spanyolországban is elégetik az automata kazánokban az olíva magot, és a héjat is. Magyarországon az elterjedés gátja a mindent behálózó gázvezetékeknek köszönhető, hisz Kékestetőn is ott a gáz szolgáltatás. Pedig 85%-an kiszolgáltatottak vagyunk a gázellátásban más országoknak, de térjünk vissza, mert ez a rész nem a gázról szól.
A jó pellet kazánok energiatakarékosak, és környezetbarát technológiát képviselnek hisz zéró a széndioxid kibocsájtásuk. Emellett nagyon jól automatizálhatóak, vannak például olyan típusok mint például ez, amelyek több hétig is tudnak üzemelni egy feltöltéssel. A pellet kazánok 60ºC feletti előremenő víz hőmérséklettel dolgoznak, ezért ha új építésű házunk van ahol alacsony előremenő hőfokkal szeretnénk dolgoztatni a rendszert, egy puffer tartályt kell közbeiktatnunk, hogy ő legyen a fűtési elosztó. Továbbá, akkor is szerepe van a puffer tartálynak ha zónákra van osztva a fűtési rendszer, azaz külön-külön hőmérsékleteken lehet működtetni a fürdőt, a hálószobát vagy, egyéb helyiségeket. Bekerülési költségek tekintetében a gázkazános fűtéssel van egy párban. A pellet kazán fajlagos bekerülési költsége drágább mint a gázkazáné viszont nincsenek olyan járulékos költségei mint a gáztervezés, bekötés, engedélyeztetési díj. A jelenlegi rezsi csökkentett gázárak mellett az új épületek kifűtése fa pellettel nem eredményez érdemi megtakarítást. Mondhatni egy párban van a gáz fűtéssel, de a gáz ára egy instabil dolog, és ahogy már leírtam akár el is zárhatják. A jól megválasztott pellet kazánnal viszont akár 10-15 különböző tüzelőanyaggal is fűthetünk, így akár a pálinkafőző üzemekben keletkezett meggy, vagy cseresznye magokkal közel ingyenes is lehet a fűtésünk! Persze azért ez munkával jár (össze kell gyűjteni, 1-2 hetet szárítani a napon, plusz bezsákolni), de a lehetőség adott, és ez egy nagy előny az egyéb fűtésekkel szemben (ezen kívül szemes kukorica, napraforgó pellet, mandula héj, barack vagy szilva mag, de akár hasábfát is kezelni tudnak egyes készülékek).
Ide kattintva talál olyan kazánházi típusokat amelyek megfelelnek az általunk leírtaknak: Kattintson ide
Most leírnánk azokat a megoldásokat amit jobb ha inkább hanyagol:
Ezek a különböző villanyfűtési megoldások, mert Magyarországon akár hogy is nézzük a villanyfűtés majdhogynem 3 x annyiba kerül mint a földgáz, vagy a pellet, vagy a hőszivattyús fűtés.
Számoljunk.:
1 m³ földgáz energia tartalma durván 34 Mj, ez kb. 125 Ft jelenleg. A 34 Mj energiát ha ki akarnánk váltani, az könyök számításokkal 2 kg fa pelletnek felel meg, ami 110-160 Ft közé esik minőségtől, és kereskedőtől függően. Ez a 34 Mj energia 9,44 kW villamos árammal egyenértékű, ami ha átlagolunk akkor 32 Ft/kWh körüli áron kapunk meg (ez is szolgáltatófüggő). Szóval ha ezt a 9,44-et beszorozzuk a 32 Ft-al akkor meg is kapjuk hogy 302 Ft-ba került ugyan az a hőenergia ami a gáznál 125, és a pelletnél is hasonlóan alakul, továbbá a hőszivattyúk pedig elharmadolják a felvett áram mennyiségét ezáltal ők is a gáz, és pellet fűtéssel válnak egyenértékűvé.
Ami meg a legszomorúbb, hogy a „kegyetlen” marketing gépezet elhiteti a hozzá nem értőkkel, hogy a villanyfűtés milyen gazdaságos, és még napelemmel is kiváltható nullára a fűtési költség. Igen kiváltható, számoljuk is ki!
Egy új épületbe már nem kellenek nagy, és erős kazánok ezért egy 10 kWh villamos fűtési energia még hideg időben is bőven elég, hogy ellássa az épület fűtését. Igen ám de ahhoz, hogy ezt a 10 kWh villamos energiát lenullázzuk a napelemek segítségével, akkora rendszert kel terveznünk ami megfelel a felvett teljesítmény minimum 80%-nak. Jelen esetben a 10 kWh villamos teljesítményhez minimum kell telepítenünk 8 kWp teljesítményű napelemes rendszert. Szóval ez számokban azt jelenti, hogy csak a napelemek beruházási költsége durván 4 millió forintunkba kerül természetes (minőségi rendszerrel számolva). Ha hozzá vesszük a villanykazán, vagy infrapanel, vagy egyéb eszköz árát is, plusz az erős áramú hálózat bővítésének díját akkor bőven 5-6 millió forint összberuházásnál járunk majd.
Vannak a piacon olyan villanyfűtési megoldások amelyek nem igényelnek radiátoros, vagy padlófűtési rendszer kiépítést. Ilyen például az infra technológia is. Ez mindenki számára kecsegtető lehet, hisz több százezer, de milliós költségvetéssel is járhat a ház becsövezése, és a hőleadók felszerelése. Létezik olyan infrapanel is amit a padlóba lehet beépíteni (mint egy padlófűtést), és alulról a talpunk alól fűti fel a házunkat. A VGF szaklap készített egy tanulmányt ezekről a készülékekről, és bátran merem mondani, hogy aki teheti kerülje el ezeket a megoldásokat. Ide kattintva olvasható a tanulmány .
Ha mindenképpen villannyal szeretné megoldani a fűtését, abban az esetben a fali változatokat részesítse előnyben.